2016. június 3., péntek

Az állatok is ragaszkodnak a megszokott rutinjukhoz, nem csak az emberek.

Hétköznap fél 7-kor szoktam kelni. Kicsi cicánk mindig akkor tápászkodik fel az épp aktuális alvóhelyéről, amikor félkómában kibotorkálok a konyhába, ekkor lezajlik a szokásos reggeli üdvözlés: lelkes dagasztás, dorombolás, ölbebújás, egy kis fésülködés, buksidörgölés az én buksimhoz, majd reggeli, mindezek után egy kis hisztivel kísért kikéretőzés.

Egyik reggel korábban keltem, 6 körül. A cica a konyhaasztalon aludt, mint akit agyoncsaptak. Megsimogattam, de meg sem moccant. Hát jó, én azért elkezdtem készülődni, öltözni, tettem-vettem mellette... Majd pontban fél 7-kor arra lettem figyelmes, hogy az én kis drágám tápászkodik felfelé, nagy kómásan dagasztja a párnáját, követeli a szokásos reggeli rutint...

Az időpontok betartása az állatoknak is fontos. :D