A kis mocsok tegnap hogy ránk hozta a frászt. Este kiengedtük a folyosóra rohangálni - mindig jól elvan ilyenkor a Lilike nélkül is, kergeti a beszállongó faleveleket, rágcsálja a szomszéd növényeit az ablakban, vagy egyszerűen csak hempereg a kövön... De tegnap egyszerűen eltűnt. Ráadásul senkinél nem volt nyitva az ajtó, vagyis nem szomszédolt. Meglógott. Eddig nem gondoltuk volna, hogy átmászik a korláton, de ezek szerint rászokott... Nem is engedjük ki már felügyelet nélkül.

A vicces része a dolognak, ahogy a szabadságra reagált. Kb. 1-2 óra után találtunk rá a ház mögötti füves részen, boldogan rohangálva... Hogy is mondjam... Pont úgy, mint egy galoppozó parádésló. Macskára hasonlított a legkevésbé; semmi lopakodás, semmi kecsesség, semmi surranás vagy figyelem... Felcsapott fejjel és égnek meredő farokkal ügetett és rohangált fel-alá, egyedül arra ügyelve, hogy ne kaphassuk el. Mint egy kiskutya, aki a lakásból kiszabadulva ajándékba kap egy hatalmas udvart.

Pacicica. ^^