A tegnap esti csatangolás egészen jól sikerülhetett, mert hazaérkezés után übercuki hálás kis dög volt. Nemcsak hogy hatalmasat dorombolt, hanem még! Annyira oda volt és vissza, hogy magánkívül ficergett az ölemben és DAGASZTOTTA A HASAMAT, amit a nálunk töltött 18 hónapja alatt összesen vagy 2x tett meg eddig... Utána szintén teljesen elaléltan elfeküdt a mellkasomon és csak pislogott rám szerelmesen. Majd' megzabáltam. Két kezemen meg tudom számolni (de lehet egy is elég hozzá), hogy eddig hányszor aludt az ölemben, de mindig cselhez kellett folyamodnom... Akkor fektettem magamra, amikor mélyen aludt és nem tudott magáról; pakolgathattam, mint egy plüsscicát. Most is én vettem fel és  nem is maradt meg sokáig az ölemben, de nem menekült el azonnal és dagasztás után magától kuporodott vissza.

Szóval a következő projekt: a célszemélymacska ölben való alvásra szoktatása. Ha egy év alatt sikerült rávennünk a dorombolásra és dörgölőzésre, akkor ez sem tarthat tovább cirka 2-2,5 évnél. Kalandra fel!

Ezek tegnapi képek. Ekkora hatalmas nagy a bundánk!