A nagyobbik gazdit áthelyezték állandó délelőttös műszakba, aminek egyrészről nagyon örülök, mert többet lehetünk együtt délután és minden este együtt alhatunk. Végre végre végre, erre vártam már mióta. ♥

Másrészről viszont minden nap ő ér hamarabb haza, így pedig a cica őt látja meg először az egész napos egyedüllét után, tehát neki dorombol és dagaszt hatalmasakat. Én már le vagyok ejtve, mire hazaérek, nekem már nem zörög és nem is engedi magát babusgatni. Soha többet nem lesz az én aranyos pici cicám, nem én kapom a szeretést, össze vagyok törve. :(((