Édibédi cukorborsó volt tegnap. Alvásból vettem fel, nem volt teljesen magánál, úgyhogy tiltakozni sem volt ereje. Finoman elfektettem az ölemben és csak doromdolt-dorombolt-dorombolt... Picit el is aludt. :) Mire elzsibbadt a karom, úgy döntött, hogy neki is elég volt, és lehengeredett rólam. Szorosan hozzámsimulva aludt tovább a kanapén.

Ma is édes volt, hasonló körülmények között vettem fel, és csak nyújtogatta a hülye kis fejét, hogy hol vakarásszam éppen. Csak sajna a pillanat elmúlt, és amikor kezdett ébredezni, gyorsan elmenekült. De ilyenkor úgy szerizem ezt a kis dögöt. :)

Az előbb pedig meglapult a sötét konyhában és végiggyalogoltam a farkán. Elég panaszosan nyervogott. De azt hiszem nem haragszik rám, a labdáján állt bosszút. Mostanában egészen kezelhető... Illetve sokat hisztizik, de mellette sokkal türelmesebb is velünk.