Végülis nem tudom, miért mondtunk le a legelső kiscicáról, akit találtunk... talán az, hogy nem teljesen cirmos, vagy kinti macsek? Van egy olyan elképzelésem, miszerint a kinti (esetleg kóbor) szülőktől származó cica hiába van lakásban nevelve kölyökkora óta, a szülői vérvonal miatt vágyni fog ki a szabadba. Mi meg ezt nem szeretnénk. Szobacica kell. Nem akarok azon aggódni, hogy mikor üti el egy autó, vagy hogy néhány emberszerű lény rosszabb pillanatában miket művelhetne vele. Egy lusta, nyugodt, ízig-vérig szobacicára van szükségünk. :)

A menhelyes cicust meg lekéstük, elvitte az új gazdija. Hiába, a kölykök kelendőek és ez különben is gyönyörű volt.