A lenti képen szüleim cicája van, ő ízig-vérig kinti, falusi macska. Ügyet sem vet a bundáján megülő koszra, ezt eddig is tudtam, de amikor megláttam a fészerben egy nagy zsák fűrészpor közepén aludni, azért nem kicsit kellett nevetnem.

… És ezzel párhuzamosan itt van elkényeztetett városi szobacicám, aki egy kinti sétája után sokszor (a legtöbbször) még kerül is egy nagyot, hogy a járdán jöhessen végig és véletlenül se érjen füvet a mancsa… Még a macskák sem egyformák, nemhogy mi, emberek.